Eowyn Ivey: A hóleány

2015.01.14

Téli gyerekként mindig is imádtam a jeget, a havat, a friss, csípős hideg levegőt, ami átjár. A legtöbb jó dolog télen történt velem, így mikor megláttam ezt a könyvet, nem bírtam ellenállni. Nem igazán szoktam csak borító alapján könyvet választani, de örülök, hogy ezúttal kivételt tettem. Eddig ehhez hasonló történetet még nem olvastam.

Először eléggé megrázott a könyv, mert több szempontból túlzottan is azonosulni tudtam vele: még most a 21. század elején is érezni bizonyos korban a társadalmi nyomást a fiatal párok felé. Leginkább a család, de ismerősök felől érezhetjük ezt, akik szeretnék diktálni a fiataloknak a tempót: most költözzetek össze, ideje lenne összeházasodni, mikor jönnek az unokák, dédunokák? Ezek a kérdések pedig igen fájdalmasak tudnak lenni azoknak, akik valamiért még nem tartanak ott, vagy ne adj' isten azzal kell együtt élniük, hogy sosem lehet gyermekük. Ők végignézik, hogy a kortársaik sorban házasodnak, hozzák világra a gyermekeiket. És próbálják más értelmet keresve tovább élni az életüket. Ez még rosszabb lehetett az 1920-as években, mikor a nőknek a családon, háztartáson kívül nem nagyon volt más alternatíva.

Azt is tudom, milyen, mikor az ember nyit valami új felé, amitől jobbat remél, kilép a saját komfortzónájából, és egy másik világba csöppen, majd rájön, mennyi mindent kell még tanulnia. Persze mindennek megvan az árnyoldala, de az ember meglepheti saját magát is, mennyi mindenre képes, és milyen szépségeket kínálhat az élet, ha nyitottak vagyunk rá.

A két fő hőssel, Mabellel és Jack-kel is hasonló a helyzet: nem lehet gyermekük, és Alaszkába menekülnek a gyermekzsivaly, a sajnálat és az elvárások elől. Vesznek egy tanyát, gazdálkodásba kezdenek, de ezen a vad vidéken nincs is könnyű dolguk. Bár nagyon szeretik egymást, a holtan született gyermekük gyászolása miatt távolodnak egymástól. Az első hó érkezésekor építenek hóból egy kislányt, aki reggelre eltűnik, és feltűnik egy igazi kislány az életükben... A tél elhozza számukra a legszebb dolgot, bármilyen tűnékeny legyen is. Ezek után meg kell tanulniuk elfogadni ezt az ajándékot, és viszonozni. A karakterek csodálatosak és nagyon emberiek. Annak ellenére, hogy nem zajlott sok dialógus köztük, mégis érthetőek, szerethetőek voltak mindannyian.

Ami a regény különlegességét adja, hogy lehet realisztikusan is látni a történetet, a legtöbb dolognak megvan a logikus magyarázata, illetve értelmezhető tündérmeseként is, aminek egy orosz népmese adja az alapjait.

Öregségemre beláttam, hogy az élet sokszor fantasztikusabb és rettenetesebb, mint azok a történetek, amelyekben gyerekként hittünk, és talán nincs is abban semmi rossz, ha varázslatot vélünk látni a fák között.

Sokat tett hozzá a történethez a helyszín: Alaszka a szélsőséges időjárásával, vadságával és minden szépségével. A vadon szeretete, tisztelete átjárja a könyvet, a kegyetlennek tűnő, de mélyen igaz szabályaival együtt. Örülök, hogy ennek a csodának részese lehettem, és remélem, még hallok az írónőről.

Sokat tett hozzá a történethez a helyszín: Alaszka a szélsőséges időjárásával, vadságával és minden szépségével. A vadon szeretete, tisztelete átjárja a könyvet, a kegyetlennek tűnő, de mélyen igaz szabályaival együtt. Örülök, hogy ennek a csodának részese lehettem, és remélem, még hallok az írónőről.

By BubuMaczko 2015. január 14.

A könyv a Gabo Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető

További bejegyzések:

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett további extra tartalmakkal is találkozhatsz!