Grégoire Delacourt: Vágyaim listája

2015.10.18

Legtöbben időnként eljátszunk a gondolattal, mit is csinálnánk, ha nyernénk a lottón. Sokan talán azt is gondolják, jobbá tenné az életüket. Én nem így látom, mert az emberek alaptermészete nem változik meg az anyagi körülményeiktől. Aki addig boldogtalan volt, az kis fellángolás után visszatalál a boldogtalan énjéhez. Aki pedig mindig is elégedett volt, annak továbbra sem ettől függ a jó kedélye.

Viszont a nyertes kapcsolataira károsan hathat az áhított nyeremény, nem is beszélve arról, hogy ennek a kezelését és a vele járó felelősséget, nyomást is meg kell tanulnia, különben hamarabb elvész az egész, mint gondolná. Nagyon sok lottónyertes végzi ugyanolyan helyzetben, vagy épp rosszabban, mint előtte, és nagyon sok lesz öngyilkos közülük, ami nem hinném, hogy véletlen.

Ezekkel Jocelyne Gourbette is tisztában van, nem is érdekli a lottózás. Elég, hogy látja két szomszédja, akik egyszer már nyertek egy kisebb összeget, nem lépnek előrébb az életükkel, egyre csak várják a következő nyertes húzást, ami majd helyrebillenti az életüket. Jocelyne élete egyszerű, de értékes, még ha nem is teljesen ilyennek képzelte. Családi helyzete miatt nem lehetett divattervező, de meg tudta vásárolni a rövidáru boltot, amit vezet. Blogot is indított a kötésről, hímzésről, varrásról, és sokak életét teszi szebbé nap mint nap. Házassága olyan, mint bárkié: vannak hullámhegyek-, és völgyek de békében, szeretetben élnek együtt. Gyermekei már kirepültek, de jó kapcsolatot ápolnak velük. Összességében elégedettek, boldogok, vágyálmaik listája pedig nincs távol a megvalósítástól.

Szerettem az életem. Azt, amit Jóval felépítettünk. Szerettem látni, ahogy a középszerű dolgok idővel megszépülnek. Szerettem nem hivalkodó, de kényelmes és barátságos házunkat. Szerettem a kertünket, a kis veteményest, még a csenevész paradicsomainkat is. Szerettem Jóval együtt kapálni a fagyott földet. Szerettem, hogy arról álmodoztunk, mi mindent fogunk idevetni tavasszal. Nagyon-nagyon szerettem volna nagymama lenni, hatalmas tortákat és palacsintahegyeket sütni, sűrű csokoládékrémeket készíteni. Szerettem volna újra babaszagot érezni a házban, újabb képeket akasztani a falra.

Szomszédai hatására kitölt egy szelvényt, és már épp el is felejtené, mikor kiderül, hogy nyert. Túl sokat. A hatás pedig az elejétől fogva érzékelhető, pedig be sem váltja a szelvényt. Nem váltja be a csekket, nem mondja el senkinek, hanem vár, és közben átgondolja min is szeretne változtatni. Rájön, hogy amin igazából változtatnánk, azt nem mindig pénzzel lehet megoldani. Akit elveszítettünk, azt nem adja vissza. Aki beteg, azt nem gyógyíthatja meg. A kertünk nem lesz termékenyebb tőle. A pénz persze jól jön, de jobb egy kisebb összeg, ami kiegészítheti az életünket, mint egy hatalmas, ami mindenre hatással van. Jocelyne döntése érdekes, a nyeremény hatása az életére meglepő.

Szeretnék azok közé a szerencsések közé tartozni, akik dönthetnek az életükről, azt hiszem, ez a legnagyobb ajándék, amit remélhetünk.

By BubuMaczkó 2015. október 18.

A könyv a Park Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető

További bejegyzések:

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett további extra tartalmakkal is találkozhatsz!