Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

2017.01.03

A Suite française nem csak azért érdekes olvasmány, mert tudomásom szerint ez az egyetlen olyan második világháborús könyv, amit valós időben, még a háború alatt írtak, hanem mert ritkán foglalkoznak a háborús menekültek, a megszállt országok civil életének nehézségeivel. A könyv egy album, tele gyönyörűen, mégis valóságosan megrajzolt portékkal. Ez a hétköznapi emberek története a háború viharában, amiben mindenki máshogy talál módot a túlélésre egy olyan világban, ami teljesen kifordult magából. Bár itt nincs lövészárok, sem drótkerítés, epikus hőstettek, de ugyanúgy háború dúl, csak éppen belső, csendes vívódás, és küzdelem a normalitásért. Embereket látunk, akik reagálnak egymásra, és a körülményekre.

Nem állíthatjuk, hogy ismerjük a tengert, míg nem láttuk viharban éppúgy, mint csendesen.

A könyv első felében betekinthetünk néhány párizsi életébe, akik kénytelenek a bombázások miatt elhagyni a várost. Érezhető, hogy az író maga is minimum szemlélője volt az eseményeknek, annyira jól bemutatja a menekültté válás folyamatát, a folyamatos tragédiák és veszteségek hatását. Először az otthonát hagyja maga mögött mindenki, nem tudva, visszatérhet-e még, vagy hogy ki fogja elvenni tőle a távolléte alatt. Így elindulnak a szeretteikkel, a legnagyobb értékeikkel, amit még elbírnak, és élelemmel. Néhányan autóval tudnak menni, de a legtöbben gyalog, egy szál bőrönddel. Majd elfogy az élelem, a benzin, és megtörténik a legrosszabb: elvesztik az életüket, vagy egy szerettüket a bombázásokban. És legutoljára a neveltetésüket. Mert mindenkiben bekapcsol az ösztönlény, aki a túlélésért küzd, és nem segít másnak, csak magának és családjának. Ez nem csak a menekültekre vonatkozik, hanem a városokra, falvakra is, ahol a vándorló tömeg szeretne enni, szállást találni, megmosdani. Teljesen logikus, mégis megborzongatja az embert, ha olvassa, vagy ha a saját szemével látja a háborút megélt arcokat, a gyermekükért síró anyákat, a feleségükért könyörgő férjeket. Tisztelet minden kivételnek, aki nem a tömeget látja, hanem az embereket benne.

Az ellenséges katonát soha nem önmagában látták, nem mint egyik emberi lényt szemtől szemben a másikkal: mögötte megszámlálhatatlan rajokban nyüzsögtek a távollévők és a halottak kísértetei.

A kötet második része egy kisvárosban, Bussy-ben játszódik a német megszállás ideje alatt. Némirovsky érzékletesen mutatja be a kis francia közösséget, és az ott feszülő ellentéteket, amiket a rang, a pénz és az intrikák szültek. Háború nélkül is elvégeznék ezek a magukét, a német jelenlét csak felerősíti a már meglévő konfiktusokat. Mivel nem fognak össze egyik oldalon sem, és mindenhol ott van a széthúzás, a különböző érzelmek, bizonyos tragikus események elkerülhetetlenek. Ebben a regényben a franciák nem szentek, és a németek sem vérszomjas fenevadak. Csupán hétköznapi emberek, akik kultúrájukban, habitusukban, és egyénileg az erkölcsi érzékükben különböznek egymástól. Mindenki vesztes helyzetben van: Furcsa belegondolni is, hogy felébredsz a saját ágyadban, a szobában, ahol nem változott semmi, mégis minden más lett. Az anyák, feleségek, nővérek szíve szakad meg, hogy a szeretett fiú, férj, testvér helyére egy német katona kerül, az ő asztalánál ül, az ő ágyában alszik. Ahogyan az sem lehet kellemes, hogy ki vagy szakítva a megszokott közegedből, idegen helyen kell élned, ahol a pokolba kívánnak, és olyan parancsokat teljesítesz, amikkel nem értesz egyet. Egy idő után már mindenkiben összezavarodik, hogy ki is az igazi ellenség. Ebben az érzelmi viharban szeret egymásba egy művészlélek német tiszt, és egy magányos, érzelmileg elhanyagolt francia lány. A kérdés, kihez érdemes hűnek lenni: magunkhoz, a hazánkhoz, az otthonunkhoz vagy a szerelmünk tárgyához? Mindketten meghasonlanak ettől, és feloldozás egyikük számára sem lehetséges. Mégis ők ketten őrzik meg leginkább emberi mivoltukat, és ezt nem veheti el tőlük senki sem.

..., mert egyedül a zene szünteti meg két emberi lény között a nyelvi, szokásbeli különbségeket, és mindkettejükben valami romolhatatlant érint meg.

By BubuMaczkó 2017. január 3.

A könyv a Gabo Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető