J. K. Rowling: Átmeneti üresedés

2015.01.28

Várakozással vegyes félelemmel kezdtem neki Rowling könyvének. Imádom a Harry Pottert, de a fülszöveget olvasva világos volt, hogy ez egy teljesen más história lesz. Próbáltam úgy kezelni, mint egy eddig ismeretlen író könyvét. Többé-kevésbé sikerült, és nem bántam meg. Ez egy zseniális, átgondolt történet az emberi természetről, korunk fontos problémáiról.

A könyv bemutatja egy kisváros életén keresztül, milyen nagy veszteség lehet egy ember halála, aki egész életét a közösségért, mások megsegítéséért áldozza. Érdekes volt figyelni, ki hogyan reagál egy ilyen veszteségre: valaki hasznot akar húzni belőle, valaki saját felemelkedését reméli, valaki próbálja az elhunyt munkáját folytatni, és van, akit egyszerűen letaglóz. A karakterek színesek, mindenkiben van jó és rossz is, más-más arányban. Nagyon valóságosak: különböző mértékben, de mindenkinek megvan a maga szennyese, sérelme, célja és izgalmas az összhatás.

Krystal volt a kedvenc karakterem, aki mocskos szája, szabados viselkedése ellenére egy tiszta lelkű lány, aki csak szeretne találni valakit, aki szereti, és akit ő is szerethet. De rossz helyre született, rossz időben. Parminder karaktere gondolkodóba ejtett: ha valaki mások gyógyításának szenteli az életét, a közjót szolgálja, de az indokai már közel sem ennyire nemesek, az jó ember-e? Ha ezek mellett figyelmetlenségével a saját gyermekében károkat okoz, még jobban árnyalja a képet. De ebben a világban nincsenek jók vagy rosszak, emberek vannak. A helyszín is remekül illik a karaketerekhez: kisvárosi idill, tisztaság, de már szivárogni kezd a mocsok, amit lassan nem lehet tovább leplezni.

Vannak bizonyos témák, amik létezéséről tudunk, de igyekszünk a magunk védelmében nem belegondolni. Vagy azért, mert átéltük, vagy találkoztunk valamilyen formában vele, vagy mert annyira elborzaszt minket. Rowling ezekből a témákból többet is elővett ebben a könyvben (családon belüli erőszak, drogfüggőség, öngyilkosság, kényszerbetegség, nemi erőszak, családon belüli elhidegülés, és mindezek folyományai), az olvasóit felrázandó. Kötve hiszem, hogy aki elolvasta ezt a könyvet, hagyna egy kisgyereket csak úgy egyedül kószálni, vagy közömbös lenne egy lepusztult környék mellett elsétálva. Ha csak az olvasók tizedét elgondolkodtatta ezekről, már nyert a világ.

A történet kerete egy-egy tragédia, de amíg az első inkább indikátor, a végén inkább érezhető, hogy jellem formáló hatással van a szereplőkre (ha nem is mindükre). Ebből a tragédiából már nem lehet hasznot húzni, ez felráz, és arra kényszerít többeket, hogy átértékeljék életüket. Persze, nem biztos, hogy ez a változás mindenkinél hosszú életű lesz... Bár nincs boldog befejezés, a remény megmarad.

By BubuMaczkó 2015. január 28.

A könyv a Gabo Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető