Jodi Picoult: A nővérem húga

2015.10.11

Ez az első Jodi Picoult könyv, amit olvastam, de biztosan nem az utolsó. A történettel először film formájában találkoztam, nem is tudtam, hogy egy könyv az alapja. Mikor rájöttem, sajnos a könyv már nem volt kapható. Idén az Athenaeum kiadó elkezdte kiadni a szerző írásait, új, egységes borítóval, így szerencsére meg tudtam venni más könyvekkel együtt. Nagyon tetszenek az új borítók, halvány színeikkel és kifejező képeikkel. A fülszövegekből pedig kiderült számomra, hogy Picoult könyveinek témái mindig valamiféle morális szürke zónában mozognak. A nővérem húga az orvostudomány haladása lévén felmerülő komoly erkölcsi kérdéseket feszeget. A Fitzgerald családban az egyik gyerek, Kate leukémiában szenved, és az orvosok javaslatára mesterséges úton megfogan Anna, aki testvérének genetikailag tökéletes donora.

Először csak köldökzsinórvérről van szó, később már véradásról, csontvelő-átültetésről, legvégül pedig vese donációról. Ekkor Anna jogi képviselőt keres, és bepereli szüleit, hogy ő dönthessen a vele kapcsolatos beavatkozásokról. Egy sor kérdést felvet a könyv: Meddig játszhatunk Istent tekintet nélkül a következményekre? Mérlegre tehető-e két élet? Létezik-e tényleges kontroll az életünk, a testünk fölött, vagy csak ennek az illúziója? Egy szülő kérése meddig számít szimpla kérésnek? Meddig kell az egyénnek a környezete érdekeit nézni a sajátja helyett? Mindenki köteles élni akkor is, ha az élete fájdalomból áll? Az orvosi etika tényleg mindenkit képvisel? Nem hiszem, bárki is tudja-e ezekre egyáltalán a választ. Ahány embert megkérdezünk, annyiféle választ kapnánk...

A könyv a hét főszereplő szemszögéből mutatja be az eseményeket. Egy levélregényhez hasonlóan minden fejezetben más nézőpontból látjuk, mi történik. Már épp állást foglalnánk az egyik oldalon, mikor hirtelen a másik is közel kerül hozzánk. Végül rájövünk, nincsenek oldalak, csak egy család, aminek átalakulását folyamatában láthatjuk. Az egyik gyerek túl sok figyelmet kap, a másik kettő túl keveset. A hétköznapibb problémák szinte fel sem tűnnek, mert felettük áll Kate betegsége, és annak folyományai. Az idő kiszámíthatatlan fogalommá lesz, mint ahogy a normális családi tevékenységek is. Mindannyiuk élete beszűkül egy pontra: Kate állapotára. A folyamatos feszültség, időhiány, pénzhiány felőrli a családot. Lehetetlen döntéseket kell hozniuk nap mint nap, ami kívülről nézve és leegyszerűsítve, megkérdőjelezhető. Az ő igazságuk folyamatosan változó, tűnékeny. Ettől is lesz komplex, mivel egyénileg mindenkinek igaza van, de az összképet nézve már nem lehet jót tenni vagy jól megítélni a helyzetet.

Már majdnem a végére értem a könyvnek, mikor a hangulata a korábbinál is fojtogatóbb lett. És jött egy fordulat, ami fenekestül felforgatta a benyomásom a történetről, és újabb kérdésekkel árasztott el. Mint az élet, vagy a csillagok, ez a könyv sem állandó és kiszámítható. Nem vehetünk semmit biztosra, hiszen egy pillanat alatt új fordulatot vehet a történetünk.

By BubuMaczko 2015. október 11.

A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető

További bejegyzések:

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett további extra tartalmakkal is találkozhatsz!