John Ronald Reuel Tolkien: A gyűrűk ura

2015.09.11

Art by Jian Guo
Art by Jian Guo

Számomra 'A gyűrűk ura' a nagybetűs Könyv. Minden bölcsességek összegzése egy, a legapróbb részletekig kidolgozott világban. Lebilincselő, kortalan tündemese, ami veszélyen, szépségen vezet át, ám mégis fájdalmasan valóságos képet mutat az emberi természetről. Miközben olvassuk, észre sem vesszük, milyen finoman formál minket és késztet gondolkodásra. Veszélyes dolog kinyitni ezt a könyvet: pár sor, és már el is sodródunk egy másik világba, hogy aztán a saját magunkét fedezzük fel...

Art by Jian Guo
Art by Jian Guo

Tolkien gyönyörűen mesél, legyen szó tájleírásról, hősi énekekről vagy szép lassan kirajzolódó karaktereiről. Nagyon ötletesnek találom a metafóráit, amik szépen becsomagolt figyelmeztetések a mai világ veszélyeiről:

  • Szarumán hangja, ami gyönyörűen szól, megbűvöl, és mellette mindenki más hangja reszelősnek, szörnyűnek hat. Bármilyen kor embere magának érezheti azt, mikor barátok igaz szavainál a sokat ígérő hazugságok szebben hangzanak. Pedig az egyik legveszélyesebb fegyver tömegeket zengő hazugságok bűvöletében tartani, legyen szó akár politikáról, akár médiáról.
  • A palantírok, amik tudást ígérnek, de nem látjuk, a sötétből ki adja át azt -és vele bármi mást- nekünk. Észre sem vesszük, és már ismeretlen erők mozgatnak minket a sötétből. Érdekesnek találom, hogy Tolkien ezt az üzenetet még az internet kora előtt megírta, és a ma emberénél a korábbinál sokkal több értelemben érhet célba.
  • Az aranygyűrű, ami mindenkiben feléleszti a birtoklási vágyat, hataloméhséget, és még a legjobbakkal is elfeledteti, mi az igazi érték. Azt gondolja mindenki, hogy ő uralhatja azt, miközben saját "tulajdona" bilincseli meg. A tomboló kapitalizmusban nem lenne rossz mindenkitől elvenni a drágaságát, és figyelni, hogyan könnyebbül meg a lelke, mikor a kincse helyett elkezd emlékezni a patakok csobogására, fák suhogására.
  • A mi világunkban nincsenek entek, de ez még nem jelenti azt, hogy a természet erejét jó ötlet próbára tenni. Amíg békés, minket is szolgál, de ha ezzel visszaélünk, elpusztít minket, ezért is kellene nagyon óvatosan bánnunk vele.
Art by Jian Guo
Art by Jian Guo

A könyv szereplői mind nagyon emberi, valóságos egyéniségek. A szövetség tagjai a hétköznapok hősei, távolról sem tökéletesek: hoznak hibás döntéseket, tele vannak kétellyel, félelemmel. És a legnagyobb harcot olykor nem az ellenséggel vívják, hanem önmagukkal. Erejüket az adja, hogy legyenek bármilyen különbözőek, összeköti őket a szeretet, a becsület és a bajtársiasság. És ha valaki nem tudott a fizikai erejével hozzájárulni a harchoz, akkor megtette kitartással, rugalmassággal vagy áldozathozatallal. Nagyon tetszett, hogy az egyik legfélelmetesebb ellenséget olyanok ölték meg, akiket senki sem tekintett potenciális harcosnak. Azt is szép megoldásnak tartom, hogy nem a legerősebb vagy a legbölcsebb kapta a legfontosabb feladatot, hanem egy tiszta, ártatlan lélek. A másik fél nem értette ezt, és nem is ezt nézte volna ki ellenfeléből, így győzhették le.

Art by Jian Guo
Art by Jian Guo

A női karaktereknek viszont nem jutott eléggé változatos szerep. Főleg, ha példaként előttünk lebeg Tinúviel A szilmarilok-ból. Persze érthető, hogy egy ilyen háborúban nem a nők kerülnek előtérbe, de azért a gyógyításban, élelmezésben például kivehetik a részüket. Éowyn ezeknek meg is felel, de láthatóan nem neki való. Egy erős férfire vágyik, aki megmenti az életétől, és mikor nem viszonozzák az érzéseit inkább a hősi halált választja. Más kérdés, ha királynő lenne egy másik országban, ugyanazok a szerepek várnák, amiktől elfordult korábban. Viszont fél az igazi érzelmektől is, és csak a számára megfelelő férfi tudja ezt kezelni, és elfogadni őt teljes valójában. Arwennek is az önfeláldozás jut, bár azzal az áldozattal sok boldogság is vár rá. Galadriel pedig már inkább egy földöntúli jelenség, akit nem is ismerhetünk meg eléggé.

Az egész regényen átívelt a könyörületesség témája, aminek köszönhető tulajdonképpen a háború vége. A rosszból született meg a jó, és úgy lett boldog a vége, hogy az igazából nem volt felhőtlen. Nagyon tetszett, hogy bemutatta Tolkien, hogy a háborúnak mindenhol nyoma maradt, utána sem a Megye, sem Völgyzugoly nem volt már olyan gondtalan, mint az elején. A háborút megnyerni még nem volt elég, hanem a gyógyulás után kemény munka várt mindenkire, hogy amit csak lehet, megmentsen Középföldéről saját maga és a gyermekei számára.

Ha a Nyár a világon elhever, s aranyló délután

Egy álom végre kibontakozika fák alvó sudarán;

Ha völgyet-hegyet, zöld vadont hűssel Nyugat szele tölt 

Ide gyere! Hozzám visszagyere! S mondd: Itt legszebb a Föld!

Art by Jian Guo
Art by Jian Guo

By BubuMaczkó 2015. szeptember 11.

A kötet az Európa Kiadó gondozásában jelent meg, itt igényelhető

További bejegyzések:

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett további extra tartalmakkal is találkozhatsz!