Robert James Waller: Madison megye hídjai

2016.02.12

A legtöbb szerelmes történet ott ér véget, hogy a fiatalok boldogan élnek, míg meg nem halnak. De mi van azokkal, akiknek hosszú ideje tartó házassága kényelemben, viszonylagos boldogságban zajlik? Mi történik, ha az egyik fél élete megalkuvásról, áldozathozatalról szól a másik fél javára? Ha nem tud szabadulni a konvenciók és kompromisszumok hálójából? Előbb vagy utóbb ez a fél egyenlít. Vagy véget vet a kapcsolatnak, vagy máshogy rendezi a számlát. A Madison megye hídjai egy ilyen emberről, Francesca Johnsonról és szerelméről, Robert Kincaidről szól.

Egyszerűen fogalmazva azt mondhatnám, négy napos viszonyük története a könyv, és pálcát is törhetnénk felettük. De egyrészt nem tudhatom, mikor kerülök egyikük cipőjébe, másrészt az egyik legnehezebb döntés lehet az életben a saját és mások érdekei közül választani. Az érzéseinket nem uralhatjuk, de a cselekedeteinket igen. A hűség pedig nem egy életérzés, hanem egy (vagy több) döntés. A költői megfogalmazás és a szép szerelmi történet mögött komoly erkölcsi, filozófiai kérdéseket vet fel a könyv.

Francesca élete olyan, mint Madison megye fedett hídjai: gyönyörű, de mivel minden nap látják, együtt élnek vele, így már meg sem nézik igazán. Természetesnek veszik őt és a munkáját, már nem kell meghódítaniuk. Nem arról van szó, hogy nem szeretik őt, csak nem látják, mekkora szakadék tátong az élete és a vágyai között. Nem akarják látni, mennyire mellőzve érzi magát, milyen elkeseredetten keres egy kapaszkodót. Lehet, hogy már van pár ránca, és lassan öregszik a teste, de a lelkében egy fiatal, eleven nő, tele vágyakkal, álmokkal.

Régi álmaim jó álmok. Nem váltak valóra, de azért szeretem őket.

Mikor családja egy hétvégére elutazik, a városba érkező Robertet útbaigazítja. Ellentétes természetük és életvitelük ellenére egymásban találják meg a lelki társat, a szerelmet. Francesca nem keres kalandot, de a házasságából hiányzik neki valami, amit Roberttől kap meg: gyengédség, figyelem, szenvedély. De mindketten tudják, négy nap, és vége. Francescának választania kell: vagy azt az életet éli, amit ismer, és amiben boldogtalan, vagy az ismeretlen jövőt, ami újfajta boldogságot, és boldogtalanságot is jelent. Bárhogyan is dönt, többen meg fognak sérülni. Ha elküldi Robertet, önmagát tagadja meg és Robertet is magányra ítéli. Viszont tudja, hogy vidéken szembemenni a megszokott értékrenddel pletykákat és kirekesztést vonhat maga után. Ha elhagyja a családját, a gyermekeit összetöri, ahogyan a férjét is, és az életüket is ellehetetleníti. De érzi, nem hagyná nyugodni soha, hogy ő mások fájdalma árán legyen boldog. Négy nap figyelmesség, kedvesség, odaadás emléke szép a hétköznapokat, hullámhegyeket és völgyeket látott kapcsolat mellett. De egy idő után az új kapcsolat is könnyen tönkremehet. Robertnek fel kellene adnia a kapcsolatukhoz az életmódját. Mindez megmérgezné mindazt, amit egymás iránt éreznek. Így meghozza a fájdalmas, de nagyon is gyakorlatias döntést, figyelembe véve minden érintett természetét.

Egyszer láttam egy vadkacsát, amelynek társát a vadászok lelőtték. Ezek egy életre társulnak, tudod. A gúnár napokig, sőt azután is körözött a tavacska fölött. Amikor utoljára láttam, egyedül úszott a nádasban, és még mindig a társát kereste. Azt hiszem, túl nyilvánvaló az analógia ahhoz, hogy igazán irodalmi legyen, de meglehetősen fedi, amit érzek.

Különös módon Robert adja meg az erőt, hogy kitartson a házasságában. Még értékesebb lett a családja, hiszen feláldozta érte mindenét. És máshol meg sem találhatja Robert újra, ha keresné. A farm a híd kettejük között. A szeretetük pedig nem fakult, mert bár kiállt egy nagy próbatételt, nem tudhatják biztosan, hogy hosszú évek mit tettek volna vele. Ettől is szokatlan szerelmi történet ez, egy másik korból, egy másik korosztálytól. Emberi, valóságos és megindító.

El kell mondanom valamit - suttogta végül a férfi. - Egyetlen dolgot, amit soha többé, senkinek nem mondok, és kérlek ne feledd. A minket körülvevő kétértelmű világban csak egyszer jön el életünkbe az efféle bizonyosság, soha többé, s nem számít, hányszor születsz újjá.

By BubuMaczkó 2016. február 12.

A könyv az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg, itt igényelhető

További bejegyzések:

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett további extra tartalmakkal is találkozhatsz!