Suzanne Collins: Az éhezők viadala

2016.04.08

Az éhezők viadala egy kegyetlen, poszt-apokaliptikus országban, Panemben játszódik. Irónikus, hogy a név, bár kenyeret jelent, az ország többsége, a tizenkét külső kerület éhezik, miközben a fővárosnak, a Kapitóliumnak juttatják javaikat. Az évente megrendezett Éhezők Viadala a főváros szórakoztatását és a kerületek megfélemlítését szolgálja. Minden kerületben kisorsolnak egy-egy 12-18 éves fiút és lányt, akik az arénában élet-halál harcot vívnak, míg csak egyikük marad életben. Ez nem csupán küzdelem a túlélésért, hanem kitörési lehetőség, hiszen a győztes többé nem éhezik, és enyhítheti körzete helyzetét. Szerintem az igazi célja a viadalnak a "Divide et impera" vagyis az "Oszd meg és uralkodj!" elvében keresendő. Amíg a kerületek egymással harcolnak, illetve a saját otthonukban sem bíznak egymásban, addig könnyű kontrollálni őket. Snow elnök így tartja a kerületeket a tehetetlenség, a fővárosiakat pedig a média uralmával a tudatlanság állapotában. A kontraszt a két osztály között óriási: a pazarlás-éhezés, gazdagság-szegénység, szabadság-rabszolgaság, tudatlanság-tehetetlenség állnak egymással szemben.

A kötet érdekes elegye a történelmi és a jelenkori szórakoztató-, és befolyásoló eszközöknek. Római kori gladiátorharc, lovaskocsis bevonulás ötvözve az újkori, válogatott helyszínekkel, médiafogásokkal. A mesterségesen felállított aréna tele van kamerákkal, amit egy valóságshow vagy tehetségkutató műsorhoz hasonlóan sugároznak egész Panemben: élőben látható sorsolással, bemutatkozó interjúkkal, az aréna legfontosabb eseményeit feltáró összefoglalókkal. Minden versenyző kap egy teljes felkészítő stábot, akik megreformálják a külsejét, és próbálnak egy megjegyezhető arculatot kialakítani neki. A korábbi győztesekből mentorok lesznek, akik kívülről segítik a versenyzőket. A "kiesett" versenyzőktől könnyes búcsút vehet egész Panem. Ezek után érdekes látni, milyen műhisztit képesek előadni mondjuk egy X-faktorban... Érdemes végiggondolni, mit is sugároz a média, hogyan manipulálhat tömegeket. Ahogyan eljutott a világunk az ókori gladiátorjátékoktól a valóságshowk és a média világáig, úgy eljuthatunk Panemig, ha nem vagyunk óvatosak. Részben már ott is vagyunk.

A könyv főhöse Katniss Everdeen, aki a körzetében egyedülálló módon önként jelentkezik a viadalra, hogy ezzel kiváltsa a húgát, Primet. Így válik Katniss egy olyan aktív hőssé, akire a fiatalok felnézhetnek. Ő a tipikus "lány a tömegből". Fiatal kora óta vadászattal tartja el családját. Ezért is van esélye a viadalon, mert kiismeri magát a természetben, kiváló íjász, az éhínség pedig megtanította, hogyan élje túl embertelenebb körülmények között is. Az érzelmeit pedig Panem legtöbb lakosához hasonlóan elzárja, és elég bizalmatlan. Nem úgy, mint Peeta, a Katniss-szel együtt kisorsolt fiú. Ő könnyebben teremt kapcsolatot, és otthonosan mozog társaságban. Bár fizikailag is erős, legfontosabb eszközei a viadalon a ravaszság, és a média manipulálása. Hamar fel is méri, hogyan nyerje el a közönség szimpátiáját. Kettejükben közös, hogy bizonyos szinten nem hajlandók a szabályok szerint játszani: Míg Katniss barátságot köt egy másik körzetből származó kislánnyal, akit védelmez, Peeta a kezdetektől kettejük összefogására, szeretetére építi fel a profiljukat. Mentoruk, Haymitch segítségével felismerik, mi az, ami eladható egy tv műsorban, és mi az, ami nem. Így nyerhetik meg ketten a viadalt.

Ami számomra furcsa volt, hogy az úgy nevezett hivatásosak, vagyis a jobban élő körzetek önként jelentkező versenyzők viselkedése. Őket egész életükben a viadalra képzik ki, de szerintem ettől még nem lesznek pszichopaták. Akadhatnak köztük persze, de nem ilyen arányban. A gyilkosság pedig igenis törés, ha felkészítenek rá, ha nem. Ez mindenképp nyomot hagy az emberben, különösen, ha olyan mutánsok emlékeztetnek rá, akik a meggyilkoltak külsejét másolják. Ennek a bemutatását hiányoltam. Bár végig Katniss elbeszélését olvassuk, így talán rá lehet fogni, hogy ő ilyennek látja őket.

Kevésbé tetszett a könyvben a magyar fordítás. Elég sok szleng szöveg volt benne, amivel talán a fiatalokat szerette volna megnyerni Totth Benedek. Nem csak erőletetettek éreztem, hanem szükségtelennek is. Collins már megnyerte őket azzal, hogy olyan komoly témákról beszél a könyvben, ami érinti, és érdekli is a tinédzsereket, és olyan, mindennapi kérdéseket is boncolgat, amiket sokan kerülnek, pedig nagyon is kellene róluk beszélni.

By BubuMaczkó 2016. április 8.

A könyv az Agave Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető

További bejegyzések:

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett további extra tartalmakkal is találkozhatsz!