Témázom: A műfordítóknak márpedig nem egyszerű a dolga

2015.08.18

Sok minden szükséges ahhoz, hogy egy könyv fordítása jól sikerüljön. A fordítónak hasonló szókészletre és kreativitásra van szüksége, mint az eredeti könyv írójának. Éreznie kell a könyv hangulatát. Az sem árt, ha érdekli a könyv, és szívét-lelkét beleadja, és nem csak az újabb honorárium lebeg a szeme előtt. Egy általam nagyrabecsült bloggerina, Miamona nemrég rádió interjút adott, ami kapcsán szóba került, hogy milyen is a jó fordítás. Ő azt a választ adta, hogy a jó fordítás az, aminél nem tűnik fel, hogy a könyv le lett fordítva. Ezzel részben egyetértek, részben nem. A jó fordítás igenis kitűnhet, ugyanúgy mint a rossz fordítás.

Erre szolgált jó példával A hobbit elolvasása a közelmúltban. Tolkien könyveit nagy feladat lefordítani részben a műfaj miatt. Az általa kitalált lények elnevezése sok új szót teremtett. Másrészt a nyelvészeti törekvések miatt, melyeknek eredményeképp új nyelveket hozott létre (sindarin, quenya), és az ezekből építkező elnevezések miatt, legyen szó egyénről, helyről vagy eseményekről. Maga Tolkien is folyamatosan átdolgozta a történeteit, igyekezett egységesíteni, de mint tudjuk, sajnos nem tudott a végére érni. Így maradt meg például a "goblin" és az "orc" elnevezése ugyanarra a lényre. A dolgot bonyolítja, hogy Tolkien a fordítási útmutatójában meghagyta, hogy minden angol kifejezést le kell fordítani az adott nyelvre. Így lett az első fordításnál a hobbitból babó, az elfből tünde, a dwarfból törpe Szobotka Tibor és Tóthfalusi István tolmácsolásánban. Azóta megjelent egy új fordítás Gy. Horváth László és N. Kiss Zsuzsa tollából, a Magyar Tolkien Társaság pedig összeállította az Egységes Magyar Tolkien Terminológiai Jegyzéket, és ez alapján kijavították az eltéréseket.

A magam részéről hangoskönyvön hallgattam meg a Szobotka Tibor és Tóthfalusi István fordításának javított változatát. Megvan itthon a régi fordítás is A babó címmel, illetve a Gy. Horváth László és N. Kiss Zsuzsa féle változat is. Össze is hasonlítottam a könyvekkel, és a legjobban a hangoskönyv tetszett. A babóban tényleg zavaróak az eltérések, az új fordításból pedig a régies nyelvezetet hiányolom, ami szerintem illik Középfölde világához. Jó volt ízlelgetni az olyan szavakat, mint "alant", "hajdan", "lesz-lészen". És ez a nyelvezet nagyobb egységet mutat fel A gyűrűk ura Göncz Árpád, Réz Ádám és Tandori Dezső féle fordításával. Biztos vagyok benne hogy eredeti nyelven is ugyanilyen varázslatosak a könyvek, de ez a fordítás annyira választékos, mégis egyszerű, minden tiszteletem a fordítók rengeteg munkájának.

Aki előtt még emelem kalapomat, az Tóth Tamás Boldizsár, aki a Harry Potter sorozattal alig volt könnyebb helyzetben, mint a fent említett fordítók. Bár Rowling egységes szókészletet használ, a neveiben annyi a nyelvi játék, amit ha szó szerint beemeltek volna a könyvekbe, nem igazán jött volna velük minden üzenet. Persze, nem minden nevet kellett lefordítani, de az egyensúly nagyon jól el lett találva (nemrég kezembe került a német fordítás, ahol Hermionéból Hermine lett (?!?)). A különféle lények nevei is magyarítva jelentek meg (nem egy magyar elnevezés már a Tolkien-féle világból), így könnyebben emészthető a gyermekek számára a sorozat, már ami a nyelvezetet illeti.

A fantasy-tól kissé elkanyarodva, nekem akkor is fel tud tűnni a jó fordítás, ha az író különösen kifinomultan fogalmaz, vagy láthatóan nagy szókinccsel rendelkezik. Mint például az Egy gésa emlékiratai Nagy Imre, vagy A könyvtolvaj M. Nagy Miklós, vagy az Anne sorozat Szűr-Szabó Katalin tolmácsolásában. Biztos vagyok benne, hogy az eredeti könyv stílusa is meghatározó, de ha a megfelelő emberrel találkozik a mű, akkor születnek csodák.

Olykor viszont becsúszik egy-egy olyan rossz fordítás, ahol már-már ordít, hogy itt valami nagyon kisiklott. A magam részéről nem olvastam (és nem is fogom) A szürke ötven árnyalatát, csak az interneten keresztül ért el a botrány szele Tótisz András bravúrjáról. Néhány bekezdést angolul láttam az új könyvből (Scott Bryan összeállításából: I Read The New "Fifty Shades" Book, And It Is Absolutely Batshit) és annak a stílusa és szókészlete sem magas irodalom, de a fordításban még így is akad pár ordító hiba, mint például: a Kings of Leon együttes lefordítása az Oroszlánykirály zenéjére (ami egy google kereséssel igazán nem járt volna nagy kutatással). 

Szerencsére eddigi tapasztalatom alapján a legtöbb fordító apait-anyait belead az újabb és újabb nagyszerű olvasmányélményekért, amit ez úton is köszönök nekik!

By BubuMaczkó 2015. augusztus 18.