Szakácskönyvek

2017.01.19

Ebben a művészetben örömömet lelem. A főzésben különben is van valami varázslat: a hozzávalók megválasztásában, a keverésben, a reszelésben, az olvasztásban, a töltésben, az ízesítésben, a régi könyvekből merített receptekben, a hagyományos háztartási eszközökben. Itt van például a mozsár, amelyben anyám háziasabb célokra törte meg a tömjént, és fűszereinek, aromáinak bonyolult árnyalatait földhözragadtabb, érzékibb varázslatnak vetette alá. Engem részben az egész műveletsor múlandósága bűvöl el; mennyi szeretetteljes előkészület, mennyi művészi tudás és tapasztalat szorul egy pillanatokig tartó élvezetbe, amelyet a maga teljességében csak a kevesek méltányolnak. (Joanne Harris)

Ami a főzés művészetét illeti, én elég későn kezdtem el. Már nem otthon laktam, így autodidakta módon ellestem innen-onnan. Rokonok, barátok segítettek. Amikor az alapok már jól mentek, az interneten keresgéltem. Persze ahány ház, annyi szokás, így nem egyszer előfordult, hogy öt-hat verziót olvasztottam egybe. Egy-egy étel elkészítését többször is kipróbáltam, kísérleteztem és persze hibáztam is, mire leírtam a végleges receptet magamnak. Ahogyan az új kocsiknál, a főzésben is érdemes futni pár teszt kört, mielőtt másoknak is felszolgálom. Ezzel a módszerrel, ha nem is túl választékosan, de magabiztosabban főzőcskéztem. Eddig...

Amint itt is megírtam, tavaly életmódot váltottam, és belevágtam a 160 grammos szénhidrát alapú étrendbe. Első körben a témával kapcsolatos blogokon néztem szét: a legjobbnak a Mindenmentes és a 160 gramm blog bizonyult. Szívesen ajánlom őket, mert tényleg nagy segítséget nyújtanak a cukorbetegséggel, inzulinrezisztenciával, ételérzékenységgel élőknek és az egészséges életmód híveinek. Nekem először elég rémisztőnek tűnt a sok változás, a megszokott otthonosság hiánya a bevásárlásban, sütésben, főzésben. A számomra legjobb megoldást választottam: életemben először szakácskönyveket vettem.

Elsőként Török Eszter könyvével, a Viszlát, cukor és fehér liszt!-tel ismerkedtem meg, és utólag visszanézve ez volt a legjobb döntésem. Először is azért, mert az író dietetikus, és érezhetően tudja, miről beszél, másodszor pedig azért, mert a kötetben szereplő fogások változatosak, egyszerűek, és hétköznapi étkek egészséges alternatíváját kínálják. Napi hat étkezés szerint vannak a receptek elrendezve, mindegyik előtt kifejtve, milyen gyakori hibák jellemzik az adott napszakban a táplálkozásunkat, és hogyan korrigálhatók ezek. Én is hiába ettem kevesebbet a nekem megfelelő kalóriamennyiségnél, alapvetően egészségtelen szokásokat vettem fel, aminek a kibogozásában nagy segítség volt a Viszlát, cukor és fehér liszt!

Szívből ajánlom mindenkinek Vrábel Krisztina sorozatát, a 160 grammos szénhidrátdiéta első és második részét, különösen a tavaly megjelent harmadik részt, Az életmódkönyvet, amit Koszta Ágnessel és Dr. Töllösy Judittal együtt írt. Furcsa módon a három könyvet fordított sorrendben javaslom, mert az életmódkönyv elején nem csak bemutatja ennek az életmódnak az alapvető irányelveit, hanem leszámol nagyon sok tévhittel a "trendi" diétákkal kapcsolatban, amik gyors eredményt ígérnek, de ettől nem lesznek sem egészségesek, sem tartósan hatásosak. Nagyon tetszett, hogy nem csak a szénhidrátra koncentrál a kötet, hanem a zsírokról, fehérjékről, vitaminokról, ásványi anyagokról és a helyes arányokról is megtudhatunk mindent, amit érdemes. Ebben a három könyvben nagyon szeretem, hogy többségében egyszerű, ám nagyszerű ételeket tartalmaznak, amik gyorsan elkészíthetők, és újszerű megoldásokra is bukkantam bennük. És minden recept mellett fel van tüntetve egy adag szénhidráttartalma és elkészítési ideje, így ez alapján is lehet és érdemes választani a különböző fogások közül. Ebből a sorozatból tudtam a leggyorsabban tanulni.

Bármilyen diéta, amely az igazán kedvelt ételek elhagyásán alapul, csak ideiglenesen működhet. Mindaz az étel, amit nem eszünk meg, kísérteni fog. Amint a diéta véget ér - akár azért, mert feladjuk, akár, mert pillanatnyi sikert értünk el -, kétszer akkora hévvel vetjük magunkat kedvenc ételeinkre. Amekkora áldozatot hoztunk, annyit pótolunk be. (Brian Wansink)

Andrási Nóra, a Mindenmentes blog írója kiadott egy könyvet azonos címmel, ami leginkább gyakorlott konyhatündéreknek való, akik mindent maguk készítenek el. A "Házilag" című fejezetben olyan ételek/italok elkészítésének titkát ismerhetjük meg , mint a laktózmentes tejek, sajtok, túrók vagy éppen a gluténmentes kenyerek. A későbbiekben ezek már hozzávalókként szerepelnek. Ahogyan a pástétomok, mártások is, amiket a többiben nem találtam ilyen változatosan és ekkora mennyiségben. Azoknak érdemes a blogot rendszeresen látogatni, vagy ezt a kötetet forgatni, akik tejtermék-, glutén, tojás- és cukormentes, illetve vegán főzésben érdekeltek. Ha valakinek ennél kevésbé szigorú az étrendjük, kis kísérletezés után belejöhetnek, mit hogyan lehet helyettesíteni. Az író innovatív megoldásai nagy segítséget nyújtanak abban, hogy olcsón előállíthassunk olyan alapanyagokat, amiket a boltban sokszoros áron érhetnénk csak el, és ezek segítségével változatosan, mégis egészségesen táplálkozhassunk. 

Sajnos az Érzékenyek Szakácskönyve Dr. Tolnai Orsolya tollából nem jeleskedik ebben, és túl sok nehezen vagy egyáltalán nem beszerezhető, drága alapanyagból dolgozik. Ha majd profibb leszek, elkezdek az ő receptjeivel is kísérletezni.

Úgy érzem, nem nőttem még fel Gordon Ramsay: Négy évszak ízekben című írásához sem. Bár nem tudtam ellenállni a neki, mert tetszett az alapötlet, hogy minden évszakban a szezonális, helyben kapható, lehető legjobb minőségű alapanyagokat használjam fel. A hétköznapitól a "ha valakit igazán le akarok nyűgözni -egy hónap gyakorlás után- megfőzöm neki" típusú ételekig igazán széles a paletta. A könyv végén található "Alapkészítmények és technikák" fejezet nagyon praktikus az igényesebb, cselesebb vagy egyenesen mesteri fogásokhoz. Szerencsére szeretem a kihívásokat, így majd szép óvatosan eljutok az ilyen különleges étkekig.

Senki nem születik jó szakácsnak, hanem főzés közben tanul bele. Ez az én örök tanácsom az embereknek: tanuljanak meg főzni - próbáljanak ki új recepteket, tanuljanak a hibáikból, ne ijedjenek meg semmitől, és legfőképpen szórakozzanak jól! (Julia Child)

By Bubu Maczkó 2017. Januar 19.

További bejegyzések:

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett további extra tartalmakkal is találkozhatsz!