Témázunk: Ha én regényhős lehetnék...

2016.04.18

...akkor biztos nem a főhős szerepe jutna nekem. És ez nagyon jól van így. Mint már korábban megírtam, a főhősok nagyon egyedül vannak, én pedig nem vagyok az a magányos farkas típus. A "legjobb barát" már sokkal jobban illik hozzám. Szívesen részt vennék a világ megmentésében, a nagy kalandokban, de inkább maradnék a háttérben. Jó vagyok kutatásban, rendszerezésben, analizálásban. Sokkal jobban tudok valaki alá dolgozni. Mellékszereplőként több időm maradna bolondozni, felfedezni a világot, ápolni a kapcsolataimat, családot alapítani.

Ha bele kell helyeznem magam egy korba vagy helyszínbe, Kanadába, a Prince Edward szigetre mennék a viktoriánus korba. Csendes, vidéki élet, tengerrel, vörös földdel övezve. A boldog békeidők, még a világháborúk előtt. A házimunka persze nehezebb lenne, de már felbukkantak olyan csodálatos találmányok, mint a fényképezőgép, vagy az elektromos lámpa! Lovagolnék a közeli erdőben steampunk ruhában, isteni kalapokat hordanék! A ház előtti kis ligetben olvasgatnék, a város pletykái fölött teázgatnék.

Középföldén Rohan ejtene rabul a tág mezőivel, lovaival. Egy kis farmon éldegélnék, körülvéve állatokkal és tanítanám a lurkókat. A Roxfortban élvezném a Hugrabug-ház barátságos melegét, gondoznám a legendás lényeket, felfedezném a könyvtárat, és lelkes tagja lennék az M.A.J.O.M.-nak. A végső csatában is biztosan megtalálnám a helyem, valószínűleg Madame Pomfrey oldalán. Panemben azt hiszem, előbb élném túl az egyik külső körzetben, mint a Kapitóliumban. Jobban tolerálnám az éhezést, mint a képmutatást és hülyeséget.

Elizabeth Bennett és Mr. Darcy csatározását is viccesebb lenne barátként végignézni. Persze Mr. Collins-t inkább passzolnám, de élvezettel és humorral hallgatnám Elizabeth pálfordulását. Szívesen vennék részt Sherlock Holmes nyomozásaiban, és világítanék rá olyasmire a kis táblázataimmal, jegyzeteimmel, vagy a puszta megérzéseimmel, ami neki elkerüli a figyelmét.

Összességében inkább választanám a biztonságot, megmenekülést, mint a kockázatot. Inkább segítenék a rosszabb helyzetben levőknek, sebesülteknek, mint hogy fejjel menjek a falnak. Inkább várnék az igazán nekem való emberre, mint hogy másokat manipuláljak a hatalomért vagy pénzért.

Ha mégis főszereplő lennék, az a regény elég bolondos lenne. A legutóbbi olvasmányom az Itt járt Britt-Marie volt, ahol nagyon tetszett, hogy egy hozzám hasonló, visszahúzódó, rendszerető, introvertált karakter volt a hőse, aki ezeket a tulajdonságokat megtartva lett a saját életének főszereplője, ahogyan kilépett az árnyékból.

Többiek gondolatai a témában: Pupilla, Zenka, Nima, FFG, Bea, Anna

By BubuMaczkó 2016. április 18.