Népszerűtlen könyves élmények avagy a puffogó poszt

BookTag

Aki olvassa a blogomat, az láthatja, nem szeretek túlzottan negatív véleményt kifejteni a blogon. Ennek az oka, hogy egy amúgy is dühös, könyvcsapkodó hangulatot nem szeretnék fokozni, többet ér a kis lelki békém. Persze ez nem feltétlenül van jól így, hiszen az építő kritika hozhat pozitív változást, ha megszívlelik. Illetve másokat megóvhatnék az ilyen élményektől. És viccesebb is lenne valószínűleg a puffogásomat olvasni. De nem hinném, hogy a könyv választásban túlságosan mások véleményére kéne támaszkodnunk, hiszen ami az egyikünknek hulladék, a másikunknak kincs. Volt már negatívnak mondható élményem is, amiből végül is pozitív gondolatok születtek... Most más élményekről mennydörögnék kicsit:

1. Egy népszerű könyv vagy sorozat, ami neked nem tetszett

Mette Jakobsen: Minou szigete

Egy kedves, elvont történetre számítottam, ehelyett egy lehetetlen, morbid, idegesítő történetet kaptam, ami romantizálja egy kislány drámáját és iszonyúan mély akar lenni. Nem jött össze neki. Sekélyes, egyre csak gyűltek a miértek bennem. Meg az égbe kiáltott, "Ilyen nincs" mondatok. Pedig nagyon vártam, és nagyon szerettem volna szeretni.

2. Egy népszerű könyv vagy sorozat, amit mások nem bírnak, neked viszont bejött

J. K. Rowling: Átmeneti üresedés

Persze, nem arról van szó, hogy senki más nem bírta körülöttem, de hallva a sok negatív kritikát, félve kezdtem neki. Tény, hogy az elején nehéz követni, ki kicsoda (én is felírtam egy vázlatot erről), és a stílusa nagyon eltér a Harry Pottertől. Az is tény, hogy a szóhasználata szabados, de ez nem öncélú. Szerintem sokan egy felnőtt varázslatra számítottak, erre szembejött egy csúf, kopasz, borotválatlan fickó: a valóság. Ez ennek a könyvnek a lényege, csak semmi rózsaszín felhő. És nagyon jól csinálta Rowling: kiépített egy rajongói bázist, és tömegek figyelmét fordította olyan problémák felé, amikre igenis figyelni kell.

3. Egy szerelmi háromszög, ahol a főszereplő nem azzal a karakterrel jött össze, akinek te szurkoltál; vagy egy OTP (one true pairing), ami szerinted pocsék

Colleen McCullogh: Tövismadarak és F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Mindkét történetben az zavart, hogy a főszereplő nem egy valóságos emberbe szerelmes, hanem ráaggat valakire olyan tulajdonságokat, amiket ő keres a másik nemben. Meggie és Gatsby is valósággal megszállottjai lesznek egy álomképnek.

Meggie legalább idővel tényleg megismeri Ralphot és felszáll a köd, de szerintem addigra már rég hozzá kellett volna menjen a szomszéd férfihoz, aki mindig oda volt érte. Ő megtaníthatta volna neki, milyen az igazi szeretet.

Gatsby édes, drága Daisy-je pedig az egyik leggerinctelenebb, legostobább "hősnő", akiről valaha olvastam. Hiába csomagolták be szépen, neki két dolog számít: ki virítja a lóvét, és ki menti fel minden felelőssége alól, és ezzel gyakorlatilag nem több egy nagyon drága prostinál. Mi a sípolást ettek rajta annyian?!? Egy péklapát járt volna neki.

4. Egy népszerű műfaj, amit te nagyon ritkán olvasol

Sci-fi, önsegítő könyvek, erotikus könyvek

Idén arra adom a fejemet, hogy jobban kilépjek a komfortzónámból, így olyan alig olvasott műfajoknak is nekiesem, mint a sci-fi. Pár Asimov novellát már olvastam, és nagyon tetszettek is. Még be kell szereznem a sorozatot, de más íróktól már van itthon egy-egy kötet. Nagyon érdekesnek hangzanak a történetek, és már várom is, mennyire ragad el ez a világ. Önsegítő könyveket próbáltam már, de nem tudok hinni benne, hogy nekem jobb lesz tőlük. Az erotikus könyvek meg annyira sem érdekelnek, hogy próbálkozzam velük.

5. Egy népszerű vagy közkedvelt karakter, akitől te a falra mászol

Joanne Harris: Csokoládé

Vianne. Nem mondanám, hogy falra másztam tőle, csak nem tudtam azonosulni vele. Nem értettem, miért van zabszem a fenekében, és miért kell abban a pillanatban továbbállnia, ahogy beilleszkedne az aktuális közösségbe. Egyedül még rendben lenne, de gyerek(ek)kel...

6. Egy népszerű író, akit te az istenért sem tudsz megszeretni

F. Scott Fitzgerald

Egyszerűen nem nekem való. Benjamin Button különös élete, A nagy Gatsby. Mindkettőt szerettem filmen, de a könyvek stílusa vontatott, és ordít róla a szerző középszerűsége és frusztráltsága, amiből ezekkel a könyvekkel akar kitörni. Egy jó könyv lehet terápiás hatású, de nem csak a szerzőnek. Miután olvastam ezeket, úgy éreztem, kiszívták belőlem az életet és csak düh és frusztráltság maradt bennem. Brrr!

7. Egy népszerű könyves toposz, ami már a könyöködön jön ki (pl. elveszett hercegnő, korrupt szerető, szerelmi háromszögek, stb.)

Nem feltétlenül van bajom a népszerű alapanyaggal, amíg tudnak újat mutatni egy témában. A problémám inkább, amikor egy témából írnak egy jó könyvet és ennek a farvizén evezve akarják lerántani az újabb és újabb bőrt, és ráteszik a témát futószalagra. Egyéni stílussal, új mondanivalóval egy kliséből is lehet(ne) jót kihozni. De nem...

8. Egy népszerű sorozat, ami téged egyáltalán nem érdekel

Twighlight, Szürke. Nem és nem! Síííp és síííp! Fejtegetésbe nem kezdek, mert sok lenne... Inkább megyek, ordítok egyet.

9. A mondás úgy tartja, "a könyv mindig jobb, mint a film", de melyik filmet vagy tévésorozatot kedveled jobban, mint a könyvváltozatát?

Stephen King: A remény rabjai

Nagyon jó könyvben, de voltak olyan megoldásai a filmnek, amik árnyalták a történetet. Mivel ez eredetlieg egy novella, elég rövid lett volna a film. Amikkel megtoldották, csak hozzáadtak a történethez, és nem vesztette el a lényegét. Szerintem az egyik legzseniálisabb film. Persze van még olyan adaptáció, ami jobban tetszett a vásznon, mint könyvben, de most hirtelen ez jutott eszembe.

Hát, ez a kis mennydörgés jól esett! ;)

Többiek puffogása: Pupilla, Miamona, Nima

By BubuMaczkó 2016. január 15.